1991-1999

 

1992. december 1-jétől a Kunság volán Autóbuszközlekedési Vállalat utódja a zártkörű alapítású, határozatlan idejű, Kunság Volán Autóbuszközlekedési Részvénytársaság. Az Rt. 300 millió forintos jegyzett tőkéjét az alapító Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium biztosította, így a létrejött társaság valamennyi részvényének tulajdonosa a Magyar Állam képviseletében a KHVM. 1995-től pedig az ÁPV Rt. lett. Ekkor a teljes munkaidős állományi létszám 733 főt tett ki, a vállalat éves bevétele meghaladta az egymilliárd forintot. Az átalakulás során megváltozott a vállalat feladatának jellege: ekkortól kezdve a helyközi menetrendszerinti személyszállítást biztosítja. A helyi forgalom biztosítása az önkormányzatokat terheli, amely koncessziós szerződést köt a helyi szolgáltatóval. A profiltisztítás után a megmaradt felesleges eszközökön igyekezett túladni a vállalat. A telephelyen rendszeres gépjármű-árveréseket tartott a vállalat kiskategóriától, a nagy teherbírású haszonjárművekig. 1992-ben igazgatóváltás történt a vállalatnál, Hunyady Szabolcs lett az igazgató, majd a vezérigazgató. A vállalat folyamatos fejlődését mutatja, hogy 1996-ban bekerült a 150 legjobb magyar cég közé.

A helyi közlekedés tekintetében számos egyeztetésre volt szükség a kecskeméti önkormányzat képviselőivel. A vitás pontokat leginkább a viteldíjemelések okozták. 1997-ben azonban,  Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata és a Kunság Volán Rt. négy éves üzemeltetési szerződést kötött: Kecskemét város tömegközlekedését a Kunság Volán Rt. látja el. 1997. májusára megújult a kecskeméti telep irodaháza. Az 1998. évi üzleti terv céljainak a vállalat a következőket határozta meg: nyereséges gazdálkodás, erőforrások fejlesztése, egységes informatikai rendszer kisgépektől – (pl: jegykiadógép) az országos rendszerekig, valamint profiltisztítás: felkészülés a privatizációra. Ezek szellemében rendezték meg szeptember 29-én a vállalat első részvényközgyűlését, ahol elfogadták az 1997. évi konszolidált mérleget. Az 1995-ben elinduló informatikai rendszert 1999 második negyedévében éles üzembe helyezték. 1999. október 1-jével új szervezeti és működési szabályzat (SzMSz) lépett életbe. Ettől az időponttól a vezérigazgató hatáskörébe négy igazgató és egy központi irodavezető tartozik: a személyszállítási, emberi erőforrás-, gazdasági és a kontrolling igazgató, illetve a Központi iroda vezetője.

HELYI FORGALOM 

1992-től Matkópusztát is a kecskeméti helyi közlekedésbe sorolták. 1994. június 11-től a helyi járatokon is csak az első ajtón lehet felszállni. 1995-ben pedig – legalábbis két évre – megállt a helyi utasforgalom csökkenése.
„Kevesebb vonalon sűrűbb járatok Kecskeméten” – e koncepciót 1996-ban a Friedrich József, Somodi Béla, Fabó György, Balogh István és ifj. Berente István alkotta szakcsoport készítette elő. Céljuk az volt, hogy minden városrész és a legfontosabb közintézmények kerüljenek be a tömegközlekedésbe. Megállapították, hogy a három alközpont helyett kettő is elegendő. A megállókat úgy helyezik el azóta is, hogy egy tetszőleges 300 méter sugarú körben legalább egy legyen belőlük. (Külterületen a sugár 500 m-es.) Mivel az állam fokozatosan kivonult a helyi tömegközlekedésből, és az évek folyamán az általános bérlet és a teljes árú menetjegy támogatása megszűnt, a tanulóbérlet és a nyugdíjasbérlet-árkiegészítési kulcsai is folyamatosan csökkennek. A vállalat a kecskeméti önkormányzattal együttműködve – egy 1997-ben kötött négyéves szerződés alapján – tudja a helyi tömegközlekedés feladatait ellátni. 1998-ban megszűnt a Kecskemét széchenyivárosi alközpont. Korszerűsödött a kecskeméti vonalhálózat. A bevételből a helyi pályaudvar korszerűsítését finanszírozzák. 1999-ben az első kecskeméti bevásárlóközpont megnyitásakor meghosszabbított útvonal hatására 38.000 kilométerrel nőtt a helyijárat-kilométer.

MUNKAVÁLLALÓK

A vállalat teljes munkaidős munkatársainak száma 1988 és 1999 között 2349-ről 652 főre csökkent. A társaság még az 1992-es átalakulása előtt profiltisztítást hajtott végre: fokozatosan leépítette, társaságokba vitte a személyszállításon kívüli tevékenységeit . 1990-ben a bajai üzemegység önálló állami vállalattá vált, amely jelentős létszámcsökkenéssel járt. 1992 óta, a részvénytársasággá alakulástól 1999. évig a teljes munkaidős állományi létszám már csak kismértékben változott, évente átlagosan 1.73%-kal csökkent. 1997-ben a vállalat csatlakozott az Országos Közlekedési Nyugdíjpénztárhoz – segítve a tagok felkészülését a nyugdíjas évekre. Kibővült a természetbeni juttatások köre. 1999-ben a munkatársak már üdülési csekket is kaptak. Egy 20.000 forintos csekket 10.000 forinttal támogatott a vállalat. Keresetükön túl a munkavállalók anyagi és szociális körülményeinek javítása érdekében egyéb jövedelemként 66.535,5 ezer Ft-ot kaptak a vállalattól. A vállalat menedzsmentje sokat tett és tesz annak érdekében, hogy az autóbuszvezetők munka- és pihenőidejének rendszere az európai unióbeli normákhoz igazodjék.

MUNKAERŐ-FEJLESZTÉS

Mivel a szolgáltatás szintjének kritikus sikertényezője a munkatársak ismeretei és készségei, 1992 januárjában harminc autóbusz-vezető vett részt vezetéstechnikai és biztonsági tréningen az osztrák Teesdorfban, az ÖAMTC-FkV szervezésében. 1996. december 17-én pedig a Tisza Volán Rt.-nél „Rendkívüli útviszonyokra való felkészítés” címmel elméleti és gyakorlati oktatáson vett részt tizenkét, távolsági járaton dolgozó munkatárs. A program négy fő elemből állt: járműkezelés, kanyarvétel, fékezés, sávváltás. „Számomra a legérdekesebb az volt, mikor ezen a síkos, jeges úton 20 km/órás sebességgel gondtalanul be tudtam venni a kanyart, a 25 km/órával pedig már meg sem tudtam tartani a kocsit”. – nyilatkozta Molnár József, az egyik résztvevő. 1999 februárjában-márciusában a vállalat tizenhat autóbuszvezetője vett részt a Hungaroringen vezetéstechnikai tréningen.
1998-ban tűzoltóbemutatót tartottak a vállalatnál, hogy az esetleges veszélyhelyzetben a munkatársak felkészültek legyenek az újabb fejlesztésű készülékek megfelelő használatára.

AUTÓBUSZ-ÁLLOMÁNY

A Volán vállalatok 1994-ben 1 milliárd forintos állami hozzájárulást kaptak összesen 330 korszerű, a környezetvédelmi követelményeknek is megfelelő autóbusz beszerzéséhez. A Kunság Volán öt helyi és tizennégy helyközi buszra pályázott. Az öt helyi DAF-motoros Ikarus 415-ös vásárlásához Kecskemét Megyei Jogú Város is hozzájárult.
1994-ben autóbusz-rekonstrukciós program indult. 1995-ben 1 db autóbuszt, 1996-ban 11 db autóbuszt szerzett be a vállalat, ám ez alig ellensúlyozta a gépkocsipark öregedését. 1997-ben három darab Ikarus 415-ös (a kecskeméti és a kalocsai helyközi forgalomra) és három darab E95-ös, valamint egy használt Ikarus 256-os autóbuszt vásároltak.
A fejlesztéseket a társaság saját forrásokon túl állami támogatással végezte. A támogatás nagysága 1997-től évenként: 58.2 M Ft, 87.9 M Ft, 117.5 M Ft volt. 1998. április 30-án érkezett a vállalathoz a két emeletes Ikarus E99-es IRU ***-os luxusbusz.
Az autóbusz-rekonstrukció hatására 1994 és 1998 között a helyközi autóbusz-állomány 26.7 %-a cserélődött ki a műszakilag indokolt évi 10 %-os cserélődési ütemmel szemben.
A kisgépesítési program keretében, első ütemben 1999-ben 48 db BUSCOM  típusú jegykiadó gép került a vállalat birtokába. 1999-ben 12 autóbuszt sikerült beszerezni. Az autóbuszokat a vállalat öt évi használattal amortizálja. A költségvetési támogatás évi három autóbusz beszerzését teszi lehetővé.

KÖZÖNSÉGKAPCSOLATOK, KOMMUNIKÁCIÓ

Az évtized második felében nagyobb figyelmet kapott a közönségkapcsolatok szervezése. 1996-ban Volán-sajtóiroda alakult Kecskeméten a közönséggel és a vállalat szempontjából meghatározó érdekcsoportokkal való jobb kapcsolattartás érdekében.

SZPONZORÁCIÓS ELVEK

A Kunság Volán Rt. vezető társaságként fontosnak tartja, hogy segítse a megyében a rászorulókat, támogasson olyan kulturális eseményeket, rendezvényeket, amelyeken a fiatalok nagy számban vesznek részt, lehetővé tegye a tehetséges gyerekek számára az előbbre jutást. 1996 decemberében jelent meg az első Kunság Volán Híradó, amely azóta is évi 5-6 számban szól a vállalat munkatársaihoz és az érdeklődőkhöz. A vállalat rendszeresen kitünteti a balesetmentesen közlekedő autóbusz-vezetőket. Minden év októberében „Balesetmentes közlekedésért” Volán-érmet, pénzjutalmat és elismerő oklevelet kapnak a balesetmentesen közlekedő autóbusz-vezetők. A legtöbb kilométert balesetmentesen vezető Kerek Barnabás autóbusz-vezető 1997-ben emlékérmet vett át 2.250.000 kilométernyi vezetésért. 1997-ben ötvenöt autóbuszvezető kapott érmet és oklevelet. A külső és a belső kommunikációt egyaránt segíti, hogy 1999-ben megteremtődött az elektronikus levelezés és az internet alkalmazásának lehetősége.

Kunság Volán Zrt. - 2012 - Mi biztosan Vezetünk!
Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6.