1970–1980
Volán 9. sz. Vállalat

"A napokban tartották meg a Volán 9. sz. Vállalatnál hetven küldött részvételével a beszámoló taggyûlést… (…)
Rácz Áron, a pártvezetõség titkára beszámolójában részletesen elemezte a pártvezetõség, valamint a pártalapszervezetek munkáját. Kiemelte, hogy a beszámolási idõszakban a feladatok elvégzéséhez nagy segítséget nyújtottak a XII. kongresszus határozatai, valamint az irányító pártszervek döntései."

Javult a pártmunka a Volán Vállalatnál
(Petõfi Népe, 1980. nov. 28.)

 

1970. szeptember 1-jén alakult meg a Volán Tröszt, és ekkortól léteznek az 1-tõl 24-ig számozott Volán vállalatok. A kecskeméti székhelyû AKÖV 9. sz. Volán Vállalattá vált. Ez évben vezették be országosan a Volán márkanevet és logóját, a Volán-csigát.

1971-ben az országos közlekedéspolitikai koncepció népszerûsítésére országos Volán-vetélkedõk indultak. Az udvariassági verseny gyõztesei dicsérõ lapot és jutalmat kaptak. Ugyanebben az évben Bácsalmáson új forgalmi-mûszaki telep nyílt.

1974-ben nyílt meg az 58 millió Ft költséggel épült bajai komplex forgalmi-mûszaki telep. A vállalatnál üzembe helyezett energiatakarékosságot szolgáló olajregeneráló berendezés jelentõs mennyiségû újrafelhasználható kenõanyagot állított elõ.

A vállalat gazdasági és társadalmi vezetése kiemelt feladatként kezelte a munkaverseny-mozgalom szervezését és irányítását. A munkaverseny-mozgalommal kapcsolatos operatív feladatokat - két fõ függetlenített dolgozó irányításával - az üzemrészek és munkahelyek versenyfelelõsei végzik. Az elért eredményeket és a feladatokat a negyedévenként megjelenõ "Munkaverseny Híradó"-ban közöltük a brigádokkal és a vállalat dolgozóival.
A munkaverseny élenjárói, legfontosabb alkotói a szocialista brigádok. A beszámolási idoszakban [1975] 92 brigád, 1044 fõvel tett vállalást és tûzte ki célul a "Szocialista Brigád" cím elnyerését.

(Forrás: Volán 9. sz. Vállalat 30 éve - 1950-1980. 81. oldal)

 

Gyõztes Kunság Volán csapat a Magyar Országos Lövészkupán (1975, Szeged).
Álló sor: Rácz Áron, Kiss Mária, Bandzsal Ilona, Urbán Anikó, Kovács Ferenc.
Ülõ sor: Asztalos Ferenc, Mészáros László, Gyõri István.

 

1975 márciusában a Munka Vörös Zászló Érdemrendjével tüntették ki a vállalat Május 1. Szocialista Brigádját.

Az évtized elsõ felében az eszközállomány 50%-kal növekedett. Az áruszállítás volumene 25%-kal, a személyszállítás 50%-kal nõtt, és elérte a 45 ezer utast.

1977-ben befejezõdött az 50 fõs kalocsai szociális létesítmény (benne fürdõ, öltözõ) építése. Bõvítették a kecskeméti “darabárus” szociális létesítményt és a kiskunhalasi szociális létesítményt. A vállalat közel másfél millió forinttal támogatta munkatársainak lakásépítését. 194 millió forintot fordított gyermekintézmények támogatására.

A vállalat gazdasági és társadalmi vezetõi - 1971-1975
(4. ötéves terv)

Sohajda József igazgató
Kovács Ferenc forgalmi szakosztály-vez.
Rozsnyai József mûszaki fõosztály-vez.
Járai György gazdasági fõosztály-vez.
Nuszpl Ferenc üzemigazgató (Baja)
Rácz Áron párttitkár
Kiss József SZB-titkár
Tengeri Pál KISZ-titkár
Lonyi Károly KISZ-titkár
Kósa László KISZ-titkár
Mátyus József KISZ-titkár

 

A vállalat gazdasági és társadalmi vezetõi - 1976-1980
(5. ötéves terv)

Sohajda József igazgató
Rigó István igazgató
Rozsnyai József mûszaki igh.
Rigó István mûszaki igh.
Friedrich József mûszaki igh.
Kovács Ferenc forgalmi igh.
Járai György gazdasági igh.
Nuszpl Ferenc üzemigazgató (Baja)
Rácz Áron párttitkár
Kiss József SZB-titkár
Mátyus József KISZ-titkár
Kolenák Ernõ KISZ-titkár

Ugyanebben az évben, a Volán 30 éves jubileuma alkalmából Tapolczai Kálmán Volán-vezérigazgató aranyslusszkulcsot adott át több elismert dolgozónak, köztük a 9-es sz. Volán munkatársának, Horváth János brigádvezetõnek is.

1978-ban alakult meg a kecskeméti Volán SC. Ezen belül az autómotoros szakosztály célja az volt, hogy minél több rally-, hegyi-, szlalom- és crossbajnokságon vegyenek részt. Megalakulásukkor negyvenheten voltak. A szakosztályvezetõ Pusztai Zoltán volt. Számos versenyen lettek dobogósok. A lövészek szintén eredményesek voltak.

A kapacitáshiány csökkentésére a vállalat folyamatosan szervezett B és C kategóriás gépjármûvezetõi tanfolyamokat Baján, Kiskunhalason és Kecskeméten.

A vállalat keretén belül mûködõ kiskunhalasi citerások a balotaszállási mûvelõdési ház rendszeres vendégei voltak.

1980-ban a szocialista brigádok vállalásaikat a korábban megszokott termelésnövekedéssel szemben már a szolgáltatás színvonalának fejlesztése érdekében határozták meg. Ugyanebben az évben Kiskunhalason szociális létesítményt avattak fürdõvel, orvosi rendelõvel, átmeneti szállással, a nyugdíjba vonuló Sohajda Józsefet pedig Rigó István követte a igazgatói székben.

1980-tól rendezték meg a kunfehértói Volán-napot szeptember elsõ szombatján. Célja az együttlét, a kikapcsolódás, beszélgetés. A programban szerepelt a kispályás foci, pingpong- és sakkbajnokság, atlétikai versenyek, MHSZ-bemutató, marhapörkölt-készítés bográcsban, játékfilmvetítés. Volt rá példa, hogy a délszláv zenét játszó bajai Csitaonica együttes szórakoztatta a közönséget.

 

Autóbusz-közlekedés

A hetvenes évek elsõ felében az új közlekedéspolitikai koncepció szellemében a kihasználatlanabb vasútállomások forgalmát igyekeztek közútra terelni. A közútra terelt utasforgalom mintegy 4,5 millió utast jelentett (1971–1975). Az idegenforgalom fejlõdése szintén érezhetõ volt a közlekedésben. 1973-ban több, alacsony kihasználtságú autóbuszjáratot megszüntetett a vállalat.

1973. január 30-án a Kecskemét—Korhánközi sorompó nélküli vasúti átjárónál a vállalat autóbusz-vezetõjének hibájából rendkívül súlyos baleset történt. 37 utas vesztette életét. 11-en súlyosan, 9-en pedig könnyebben sérültek meg.

1976-ban a vállalat a Közlekedéstudományi Egyesület ajánlásai alapján jelentõsen javította a helyi és helyközi tömegközlekedés helyzetét, elsõsorban Kecskeméten s Baján. Kecskeméten januárban adták át a Széchenyivárosi, decemberben pedig a Felszabadulás parki (ma: Noszlopy Gáspár park) decentrumot. Baján az augusztus 22-én átadott autóbusz-pályaudvar munkába állításával szétvált a helyi és a helyközi forgalom. Javult az elõvárosi forgalom kiszolgálása és a munkásszállítás. 1978-ban járatsûrítésre került sor Kecskemét és Baja elõvárosi közlekedésében. A fejlesztés másik vetülete volt, hogy a két városban KIM típusú pénztárgépeket szereltek fel, majd egy évre rá ALMEX jegykiadó gépeket. Elõkészítették a fordaoptimalizálást is. A vállalat 1979-ben vezette be a kétszemélyes gépkocsikat, azaz a tulajdonos és váltótársa használta a gépkocsit.

1980-ban fokozatos típusváltás kezdõdött az autóbuszoknál: nagyobb befogadóképességû Ikarus 260-as jármûveket szereztek be menetrend szerinti járatoknak, a megmaradt 10 db Skoda autóbuszt a helyi forgalom lebonyolítására használták tovább.

A hetvenes évek második felében a vállalat már hat megyei város helyi tömegközlekedését irányította. Ez Kecskeméten 42, Baján 11, Kiskunfélegyházán 3, Kiskunhalason, Kalocsán, Kunszentmiklóson 2-2 autóbuszt jelentett 1980-ban. Az idegenforgalom és turizmus célú fuvarozások területén a vállalat továbbra is idõleges kapacitásgondokkal küzdött. A bérautó-közlekedtetés megnövekedett: 1-rõl 15-re emelkedett a bevont gépkocsik száma.

 

Taxiközlekedés

A motorizáció fejlõdésével – a magánhasználatú gépkocsik gyorsabb terjedésével – a vállalat taxiállományának kihasználtsága lassan csökkent. 1980. április elsejével 30%-kal növekedett a taxitarifa, ami erõsen visszavetette a forgalmat. A frissen bevezetett URH-rendszerû taxiirányítástól a kihasználtság növekedését várták.

 

Teherfuvarozás

1970-ben a vállalat legnagyobb szállítmányozást rendelõ partnere a dunavecsei kavicsrakodó és a szalkszentmártoni kavicsbánya volt. E két, egymástól kb. 10 km-re lévõ árukibocsátó helyrõl mintegy 240.000m3 kavicsot fuvaroztak el a vasútállomásra, illetve közvetlenül e felhasználóknak. A munkát Zil billenõsökkel és Vörös Csillag rakodógépekkel végezték. Az itteni tevékenység 1972-ig volt jelentõs.

A vállalat jelentõs szerepet vállalt a Tisza és mellékfolyóinak 1970-es árvízvédelmi munkálataiban. 1971-ben a gépesítés által tovább növekedett a rakodási ágazat termelékenysége.

Bevezették a tehergépkocsi- és személygépkocsi-kölcsönzést.

1973-ban – a fennállás 25 éves évfordulójának évében – a vállalat jelentõs mennyiségû cukorrépát fuvarozott az ercsi cukorgyár megbízásából. A teherfuvarozási üzletág segítésére az 1. sz. Volán Vállalattól 10 db nagy teherbírású szerelvényt kölcsönöztek két hónapra. Sikerült megoldani a terven felül jelentkezõ Alföldi Pincegazdaság szüreti fuvarozási igényeit is. Ebben az üzletágban a kiemelt partner a Bács-Kiskun Megyei Állami Építõipari Vállalat volt.

Ebben az idõszakban a rakodásgépesítés hajtóereje a rakodómunkás-hiány volt. A változás magával hozta a rakodási idõ csökkenését.


Darabáru-fuvarozás Kecskeméten 1970-ben


 

1976-ban növekedett meg jelentõsen a nemzetközi árufuvarozás. A rendszeres járatokkal Kecskemét és Gorica között ikertengelyt, Kecskemét és Besztercebánya között pedig sört szállított a vállalat. Ezek mellett számos más viszonylat is közlekedett. Május elsejével beindult a képviseleti fuvarozás a megye területén. Lakiteleken, Soltvadkerten, Tiszaalpáron, Kecelen, Dunapatajon és Jakabszálláson nyolc kocsi állt a lakosság rendelkezésére.

1979-ben a vállalat jelentõs vasútpótló fuvarszolgáltatást nyújtott a MÁV-nak részben felújítás, részben pedig a Cegléd—Kecskemét, illetve a Kunszentmiklós—Kiskunhalas—Kelebia vasútvonal villamosításával kapcsolatban.

A rakodási üzletág büszkesége volt, hogy a Volán vállalatok közül a 9. sz. Volán volt az egyetlen, ahol a saját gépi teljesítmények magasabbak voltak, mint az idegen szektoréi.

 

Kunság Volán Zrt. - 2012 - Mi biztosan Vezetünk!
Kecskemét, Csáktornyai u. 4-6.